„Belelátni, hogy egy kereskedelmi bank miként működik belülről, milyen konkrét döntéseket kell hozni - ez hatalmas élmény és tapasztalás.”
Banksim30 – Interjú a nyertesekkel
Honnan hallottatok a versenyről?
Verebélyi Mikós: Áronnal az EVK Szakkollégium tagjai vagyunk, így a levelezőlistán mindig kapunk értesítést arról, hogy milyen versenyek lesznek. A csapat ad-hoc módon szerveződött… Zsófi úgy tudom máshonnan értesült…
Horváth Zsófia: Igen! Minden reggel a Corvinus hírekben napindító levelet küldenek és ott vannak versenylehetőségek is, én ott találkoztam ezzel.
Verbélyi Miklós: Zsófi már-már tiszteletbeli szakkollégiumi tag, így aztán gyorsan összebeszéltünk és megalakult a csapat!
Milyen feladatokból egy ilyen bankszimulációs verseny? Egy laikus hogyan képzelje el?
Verebélyi: A lényege az, hogy a verseny egy valós banki működést modellez - azaz hasonló döntéseket kell meghoznunk, mint egy bank döntéshozóinak. Például meg kell határozni a különböző hitelek kamatszintjeit lakossági vagy vállalati hiteleknél, vagy eldönteni, hogy mennyi kötvényt bocsássunk ki a piac állásához igazodva… ilyesmik. Ezek egy banki felsővezető szemszögéből elég életszerű helyzetek és jól leképezi, hogy milyen is lehet vezetői pozícióból döntéseket hozni.
Miért indultatok el a versenyen?
Martos Áron: Az egésznek nyilván van egy presztízs értéke, de az is hozzá tartozik, hogy mi hárman egyébként is jóban vagyunk. Már az online fordulók is kellemes, baráti hangulatban teltek és kíváncsiak voltunk hogy meddig tudunk elmenni.
Mint kiderült, elég sokáig sikerült! Itt lehet
szakterületekről beszélni? Van olyan, hogy valakinek mondjuk a kötvények a kedvencei, míg másoknak a lakossági hitelek?
Martos Áron: Az előképzettségünk nyilván hasonló, inkább az élőszereplős döntő alatt különültek el a szerepek. A prezentációt például én készítettem.
Verebélyi Miklós: Általánosságban azt lehet elmondani, hogy Áron és Zsófi többet tudnak a mérlegekről és az eredménykimutatásokról, így ők ott brillíroztak, én pedig a fordulók elején megadott makrogazdasági adatok feldolgozásában tettem meg, amit csak tudtam.
Ezek szerint ez elég jól sikerült…
Verebélyi Miklós: Igen, bár az online fordulókban szerintem nem alkottunk rendkívülit, de a döntőben összeállt a dolog.
Ti is láttátok a többiek prezentációját…Mit gondoltok, mi volt az a plusz, amivel sikerült megnyernetek a versenyt?
Martos Áron: A döntőben én azt láttam, hogy a konzisztenciában van némi előnyünk a többiekkel szemben. Mi a megadott mutatókat talán jobban rendszerben tudtuk mozgatni. Nálunk egyik mutató sem volt kiugróan jobb, vagy gyengébb. a többieknél azt láttam, hogy voltak kilengések a mutatókban és később sok energiát vitt el ezeknek a korrigálása a későbbi döntéshozatali pontokon. Én a stabilitás és a kiegyensúlyozott döntéseinknek
tulajdonítom a sikert.
Miben volt más a Banksim30, mint a többi hasonló verseny?
Azok javarészt csak online fordulókból állnak?
Verebélyi Miklós: Én ismerek más versenyt, ami hasonló struktúrával bír… azon is van élő prezentációs döntő. Én úgy tudom, hogy ezen a versenyen a zsűri sokkal inkább az összképet nézte, mint az egyes mutatókra adott pontok összességét és mi ebben voltunk jók. Jól működtünk csapatként.
Titeket mi fogott meg a bankszakmában, miért pont ezt a területet választottátok?
Verebélyi Miklós: Én mindig szerettem matekkal foglalkozni, de nem akartam egy specifikus területben elmerülni. Úgy gondoltam, hogy a közgazdaságtan és a pénzügy ad egy széles fókuszú általános rálátást a világra. Én el tudom magam képzelni bankárként – akár kereskedelmi, befektetési vagy jegybankban… még nem döntöttem el.
Horváth Zsófia: Én egy emelt óraszámú, matekspecializációs általános iskolába jártam, ott nagyon megszerettem a matematikát. Utána a gimnáziumban váltottam kicsit nyelvtagozatra, de ott is megmaradt a matek szeretetem, így egyértelmű volt, hogy valamilyen matek alapú képzésre szeretnék járni. Így választottam a pénzügy és számvitel alapszakot. Nagyon megtetszett a pénzügy része, így pénzügyi specializációt választottam itt az egyetemen és pénzügyi mesterszakra szeretnék járni a következő félévben. Én is szívesen dolgoznék banknál is akár, de nagyon tetszik a tranzakciós tanácsadás, szóval a tanácsadói vonalat is abszolút el tudom képzelni.
Martos Áron: Zsófihoz hasonlóan nekem is a pénzügyi mesterszak tűnik a befutónak. Engem nagyon sokáig érdekelt a pszichológia. Amikor szakot kellett választanom, teljesen képben volt még a pszichológia is, végül úgy éreztem, hogy a matekos készségeim erősebbek. Ráadásul megláttam a pszichológiának és a közgazdaságtannak azt a metszetét, amely számomra érdekes lehet. Ez nagyjából a viselkedési pénzügyek területe. Így valami olyan szegmenst fogok keresni, ahol ebben lehet kiteljesedni, esetleg újat alkotni.
Mit adott nektek ez a verseny? Akár a szakmai fejlődésen túl is…
Martos Áron: Szakmailag mindenképpen adott pluszt. Az egyetemi alapszak természetétől fogva jobbára elméleti tudást ad. Belelátni, hogy egy kereskedelmi bank miként működik belülről, milyen konkrét döntéseket kell hozni - ez hatalmas élmény és tapasztalás. Azt, hogy jól fogunk tudni együtt dolgozni, azt sejtettük előtte, de megtapasztalni, hogy tényleg milyen
jól tudunk így hárman együtt működni, az nem csupán önbizalom növelő volt, de ez tette élvezetessé az egész versenyt.
Mikor hittétek el, hogy megnyerhetitek?
Horváth Zsófia: Ahogy a fiúk is mondták, a közös munka volt a siker alapja. Mindegyikünk picit másban erős, ezt gyúrtuk eggyé. Az, hogy a versenyen, a készülésen kívül is jóban vagyunk nagyban megkönnyítette a dolgunkat. Mi szívesen dolgozunk együtt, egy csapatként.